Papagájok és díszmadarak

Romhányi József: A papagáj szónoklata

Egy ritka bátor papagáj kitört a rácsos kalitkából.
Kint magához intett néhány cinkét, pintyet, hogy mint szabad szellem, szónoklatot tartson a rabtartók ellen.
És mert gyakorlott lett régen a beszédben, el is kezdte szépen, a Nagy Igazságot rikoltva - Gyurrrika széép!

Az alábbi képsorokkal szeretném bemutatni papagájaim fejlődését

Itt a kissándor papagájok fejlődéséről láthat képeket, ha ide KATTINT!
Itt a szakállas papagájok fejlődéséről láthat képeket, ha ide KATTINT!
Itt a szilva papagájok fejlődéséről láthat képeket, ha ide KATTINT!


Az előzmények...

Nagypapa egy papagájjal lepett meg engem, tudja jól, a papagájt nagyon szeretem. Bóbitája csodaszép,sárga-zöld a tolla, sötétkékben, aranyban színt játszik a farka.
Mi legyen a neve, törtem a fejemet, kigondoltam neki szebbnél szebb neveket. Egyszer csak megszólalt, zengett a kalitka,- Gyuri vagyok! - mondta, - Gyurika, Gyurika! -
Félév múlva szülinapra új madarat kaptam, hogy ne unatkozzanak, Gyuri mellé raktam. Közös kalitkában békén éldegéltek, fütyültek, daloltak, egész nap beszéltek.
Az új papagájnak Robi a neve, aranylón csillog két pici szeme. Robika, Gyurika, zengett a kalitka, és egy napon a fészekben volt három tojáska.
Gyuri ült a tojásokon, Robi őrködött, kiderült a különbség a két madár között. Robi a fiú, ő a papagáj, Gyuri pedig a mama, mama-papa-gáj!
Mert köztudott, hogy a fiúkból lesznek a papák, a lányokból, ha felnőnek, lesznek a mamák.
Nem tudtam, hogy a madaram fiú-e, vagy lány, Gyurikáról, mire felnőtt, kiderült, hogy lány!
Robi a fiú, tehát papagáj, Gyuri pedig a leány, tehát mamagáj!